A településfejlesztés szakmai megalapozásában kulcsszerepet játszanak azok a stratégiai dokumentumok, amelyek hosszú távon meghatározzák egy település vagy városrész fejlődési irányait. A 2007-2013 közötti fejlesztési időszakban különösen fontos volt az integrált megközelítés érvényesítése, amely a városi területek komplex problémáira keresi a megoldást gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok együttes figyelembevételével.
Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése során a szakmai munka jelentős része a helyzetelemzésre és a városok sajátos adottságainak feltárására irányul. Minden település más és más kihívásokkal néz szembe, legyen szó budapesti kerületről, dinamikusan fejlődő agglomerációs városról vagy akár kisebb járásszékhely településről. A stratégiák kidolgozása ezért mindig egyedi megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat és a lakosság igényeit.
A 2007-es Városrehabilitáció 2007-2013 Kézikönyv, majd később a 2009-es Városfejlesztési kézikönyv megjelenése fontos mérföldköveket jelentett a szakmai iránymutatások terén. Ezek a dokumentumok alapozták meg azokat a szabályokat, amelyek később jogszabályi szinten is megjelentek. A 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet volt az első, amely jogi keretet adott az integrált településfejlesztési stratégiák készítésének.
Az akcióterületi tervek stratégiai szintű megalapozása elengedhetetlen volt a fejlesztési források hatékony felhasználásához. A városi kategóriák széles skálája megkövetelte, hogy a módszertan rugalmasan alkalmazható legyen a fővárostól a kistelepülésekig. A városfejlesztési referenciák között szerepelnek budapesti kerületek, mint Ferencváros és Erzsébetváros, de megyeszékhelyek és kisebb települések is, mint Salgótarján, Mosonmagyaróvár vagy Balatonföldvár.
A településfejlesztési stratégiák készítésének szakmai színvonala meghatározó a későbbi végrehajtás szempontjából. A dokumentumok nem csupán kötelező adminisztratív elemek, hanem valódi cselekvési tervek, amelyek konkrét beavatkozási területeket jelölnek ki és prioritásokat határoznak meg. A stratégia megalapozza a későbbi projekteket és biztosítja azok összehangolt megvalósítását.
A fenntartható városfejlesztés koncepciója szorosan összekapcsolódik az integrált megközelítéssel. A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok egyidejű kezelése nélkül nem érhető el tartós és eredményes fejlődés. Az integrált településfejlesztési stratégiák ezért nemcsak a fizikai környezet átalakítására koncentrálnak, hanem a társadalmi kohézió erősítésére és a gazdasági potenciál kibontakoztatására is.
A különböző településkategóriák eltérő megközelítést igényelnek. Egy budapesti kerület esetében a belső városi rehabilitáció kérdései dominálnak, míg egy agglomerációs településnél a gyors növekedés kezelése és a megfelelő infrastruktúra kiépítése jelenti a fő kihívást. A megyeszékhelyek számára a regionális központi szerep megerősítése, míg a kisebb városok esetében a helyi identitás megőrzése mellett a szolgáltatások bővítése a legfontosabb.
A stratégiai tervezés folyamata széles körű konzultációt igényel a helyi szereplőkkel. A települési önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és lakosság bevonása nélkül nem születhet olyan dokumentum, amely valóban tükrözi a közösség szükségleteit és elképzeléseit. A partnerség alapú tervezés biztosítja a stratégia társadalmi elfogadottságát és a későbbi megvalósítás sikerét.
