A településfejlesztés egyik központi eleme az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása, amely komplex keretet biztosít a települések hosszú távú fejlődéséhez. Ez a tervezési dokumentum nemcsak a fizikai környezet alakítását foglalja magában, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat is egységes rendszerbe foglal. A szakmai munka során fontos, hogy a stratégia valóban átfogó legyet, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a különböző ágazatok közötti összefüggéseket.
A magyar gyakorlatban a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak hozott jelentős változást, amikor széles körben terjedt el az integrált megközelítés alkalmazása. A szakpolitikai iránymutatások kidolgozása során elsőként a Városrehabilitáció 2007-2013 című kézikönyv jelent meg, amelyet később, 2009-ben a Városfejlesztési kézikönyv követett. Ezek a dokumentumok szolgáltak szakmai alapul a későbbi jogszabályi előírások kialakításához, különösen a 314/2012. kormányrendeletben rögzített követelmények esetében.
Az integrált stratégiák készítése során különösen fontos szempont, hogy a település méretétől és státuszától függetlenül ugyanazok az alapelvek érvényesüljenek. A fővárosi kerületek esetében éppúgy szükséges az átfogó szemlélet, mint az agglomerációs települések vagy a kisvárosok tekintetében. Minden település más és más kihívásokkal néz szembe, ezért a standardizált módszertan rugalmas alkalmazására van szükség.
A korábbi fejlesztési időszakban számos település esetében készültek városfejlesztési referenciák különböző típusú települések számára, amelyek bemutatják a gyakorlati alkalmazás sokszínűségét. Budapest két kerületében, Ferencvárosban és Erzsébetvárosban egyaránt folytak ilyen jellegű tervezési munkák, de a lista tartalmazza Törökbálintot és Üllőt az agglomerációból, Salgótarjánt mint megyeszékhelyet, valamint Mosonmagyaróvárt, Szécsényt és Balatonföldvárt is.
Az integrált településfejlesztési stratégiák elkészítése során a szakértők feladata túlmutat a puszta dokumentumkészítésen. Valódi párbeszédet kell kialakítani a helyi szereplőkkel, feltérképezni a település erősségeit és gyengeségeit, valamint olyan fejlesztési irányokat meghatározni, amelyek reálisan megvalósíthatók. A stratégiai gondolkodás középpontjában az áll, hogy a város vagy település hogyan tud fenntartható módon fejlődni, miközben megőrzi sajátos karakterét és javítja lakosai életminőségét.
A dokumentumok elkészítése során a szakmai munka több szinten zajlik. Az elemző fázisban átfogó helyzetértékelés történik, amely kiterjed a gazdasági folyamatokra, a demográfiai trendekre, az infrastruktúra állapotára és a környezeti adottságokra egyaránt. Ezt követi a stratégiai célok meghatározása, majd a konkrét beavatkozási területek és fejlesztési programok megfogalmazása.
Az akcióterületi tervekkel való kapcsolat is kulcsfontosságú. A stratégiai dokumentumok szolgálnak megalapozásul a későbbi, részletesebb és területspecifikusabb tervezési lépésekhez, amelyek már konkrét projektek megvalósítását készítik elő. Így biztosítható, hogy a városfejlesztés ne széttagolt, egymástól független beavatkozások sorozata legyen, hanem koherens, egymásra épülő tevékenységek összessége.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres stratégiakészítés nem ér véget a dokumentum elfogadásával. A megvalósítás folyamatos monitoringot, értékelést és szükség esetén a tervek felülvizsgálatát igényli, hogy a település valóban a kitűzött célok felé haladjon.
